Felsőszölnök - Magyarország legnyugatibb települése - Vas megyében - Szentgotthárdtól 14 km-re, a magyar-szlovén-osztrák határ és kultúrák találkozási pontjánál fekszik. Lakosságának kilencven százaléka szlovén nemzetiségű.

Határátkelője is van Szlovénia felé. A határon átlépve érünk fel a környék legmagasabb pontjára (404 m), az Ezüst-hegyre. Felszínén az Ős-Rába pliocén végi kavicstakarójának maradványai találhatók. A határtól Szentgotthárd felé vezető völgyet még kilenc domb öleli körül, melyeket kavicsos, agyagos, hordalékos talaj borít: a Lujza-hegy (384 m), a Hegyes-hegy (370 m), a Martinski brejg (Martinjei-hegy, 363 m), a Kakasdomb (Garbenscek) és az Ónzin vrh (Onzin-hegy, 362 m). A legmagasabb fekvésű lakott hely a 353 m magas János-hegy (Melenko vréje, Jankenberg). Ide tartozik a Törkin brejg (Török-hegy, 343 m), ahova a hagyomány szerint a törökök aranykoporsót ástak el. Ezekkel szemben magasodik a Söverca (Északi-hegy, 349 m), melyet erősen ér az északi szél. Végül Alsószölnök irányában található a Szabó-hegy (323 m), mely volt tulajdonosáról kapta nevét.

A falu központjától négy km-re, a 384 m magasságban lévő magyar-osztrák-szlovén hármas határon, az ott 1922-ben felállított hármashatárkő mellett esőház és padokkal körülvett asztalok várják a turistákat. Felsőszölnököt a róla elnevezett Szölnöki-patak (Seniski potok, Ober Zemming Bach) szeli át, mely Türke-patak néven, Türke faluból ered. (Ma a szlovéniai Trdkovo, Magasfok része.) A sportpálya helyén papi halastó volt, amire népi elnevezése (Póposki ríbnjek) is utal. Felsőszölnökön és környékén a pannon és az alpesi éghajlat együttes hatása jellemzőek.

Magyarország többi vidékéhez viszonyítva a csapadék évi 800 mm-es átlagos középértéke itt a legmagasabb. A domborzati viszonyok és a növénytakaró alapján a táj magashegységi jellegű (Noricum Stiriacum). Az erdők őshonos fája a jegenye- és vörösfenyő. A luc- és erdeifenyő mellett sok a nyír, megjelenik a havasi éger és a fürtösbodza is. Az erdők aljnövényei között sok a ritkaság, gombában is gazdagok (vargánya, rókagomba, galambgomba). A fenyérgamandornak (Teucrium scorodnia) Felsőszölnök az egyetlen magyarországi előfordulási helye. Tímár Gábor fedezte fel 1997-ben a határsávban. A harminc-ötven cm magasra növő, kissé zsályára emlékeztető törpecserje zöldes- vagy sárgásfehér virágai júliustól szeptemberig nyílnak. Azok a növényfajok, amelyek miatt az itteni erdők természetvédelmi jelentősége igen nagy (mohafajok, korpafűfajok, páfrányfajok és a havasi éger), a sajátos föld- és erdőhasználat következtében szaporodtak el.