2014.04.16. | nyitólap | honlaptérkép | kedvencek közé | legyen a nyitólapom
magyar Vakok és gyengénlátók verziója
szentgotthard.hu | ph.szentgotthard.hu | ip.szentgotthard.hu | online-szállás | kisterseg | orseg.net
Keresés

Hírlevél feliratkozás


A település
Helyi látványosságok
HÁRMASHATÁRKŐ

Turista útjelzés vezet a Magyarország, Ausztria és Szlovénia határának találkozásánál Trianon után felállított hármashatárkőhöz, mely egyben Magyarország legnyugatibb pontja is.

Az ausztriai Tauka (Tóka), a szlovéniai Trdkova (Türke) és a magyarországi Felsőszölnök (Gornji Senik) falvak határainak, illetve a trianoni határok találkozásánál egy hármashatárkövet állítottak fel. A csonka gúla alakú oszlopon a magyar, osztrák és jugoszláv címer alatt a trianoni szerződés ratifikálásának dátuma olvasható. A kő 215 centiméter magas, alul 173 centiméter széles. A második világháború után, a vasfüggöny korszakában a hármashatárkő megközelíthetetlen volt. A rendszerváltás évében, 1989. június 4-én nyitották meg először a határokat a hármashatárkőnél, és találkozhatott a három nép. Azóta minden évben megrendezik a találkozót. 2004. május 1-jén Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása alkalmából ünnepség megrendezésére került sor.

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

A mai templom helyén már 1377-ben állt a Keresztelő Szent János tiszteletére emelt keresztelő kápolna. A templomot többször átalakították, falfestményein Cirill és Metód szláv apostolok is láthatók. Metód a pannóniai szlávok érseke volt a 9. században, Kocelj zalavári fejedelemsége idején.

Felsőszölnökön volt plébános Kossics József, az első magyarországi szlovén tájmonográfia és több anyanyelven írt könyv írója. Síremléke a temetőben, emléktáblája a templom falán található. A Templomot 1794-ben felújították, az orgonát 1832-ben javították. 1898-ban az új főoltárt Lewisch Róbert szentgotthárdi oltárépítő készítette. Egy Jézus-szobor, két hármas gyertyatartó, két imádó angyal, s egy kereszt állt rajta. A templom többi szobra: Keresztelő Szent János, Jézus Szíve és Mária szíve, illetve Szent István és Szent László. Az 1898. szeptember 23-án, Erzsébet királyné temetése napján tartott gyászmise alkalmából hangzott el az első magyar nyelvű szentmise és prédikáció a felsőszölnöki templomban. Mivel a templomot az eucharisztikus kongresszus évében építették újjá, a főmennyezet képeinek témáját is az Eucharisztia (Oltáriszentség) köréből választották: utolsó vacsora, kánai menyegző, első áldozás, úrnapi körmenet. A főoltárképen Jézus halálát örökítette meg (1967-ben) a freskó alkotója. A régi templomból maradt nagyobb festményen a napkeleti bölcsek imádják a kis Jézust. A templom 1938. évi újjáépítése Kühár János (1901-1987) nevével kapcsolódik össze. Kossics József után Felsőszölnöknek legnevezetesebb egyénisége fényképeken is megörökítette a régi templomot és az új építését, fölszentelését. Kühár János volt a plébániaház utolsó lakója, a felsőszölnökiek és az egész Szentgotthárd környéki szlovénség utolsó szlovén plébánosa. Kühár János nemcsak a templomot újíttatta fel fél évszázados felsőszölnöki lelkészkedése során, az anyanyelv megőrzéséért is sokat tett. Halála után magyar plébános került a faluba, 1993. óta járt át vasárnaponként szlovén misét tartani a szomszédos szlovéniai Martinjéből Ivan Camplin Plébános Úr.

SZLOVÉN TÁJHÁZ

Az Országos Szlovén Önkormányzat Felsőszölnökön a régi plébániaházban - ahol Kossics József plébános, néprajzi és helytörténeti kutató élt és dolgozott a 19. században - Szlovén Tájházat működtet.

A tájházat utolsó lakójáról nevezték el, aki 50 évig élt itt és ápolta a lakosság szlovén anyanyelvét, erősítette nemzetiségi tudatát, identitását. Az elnevezés magyar és szlovén nyelven:

Kühár Emlékház – Küharjeva spominska hiša

A Szlovén Tájház célja – a szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum mellett -, hogy a magyarországi szlovénség történelmi, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb sajátos kulturális értékeit gyűjtse, mentse, őrizze-tárolja, gondozza, kiállítsa és bemutassa. A két intézmény egymást kiegészítve, egymás munkáját támogatva kíván megfelelni a kitűzött céloknak. A nyitva tartás idejét is egyeztetve, a látogatóknak ajánlanák egymás kiállításait. (Kedd-péntek 11-15 óra, csoportoknak előre bejelentett más időpontban is). A néprajzi kiállítás keretében a paraszti gazdálkodás nagyobb eszközei tekinthetők meg a volt istálló épületében (pl. szekér, eke, borona stb.) A tájház a szlovén anyanyelv ápolásának, az identitás megőrzésének egyik eszköze. A Tájházban szlovén népismereti foglalkozások és táborok szervezésére van lehetőség iskolások számára. A fejlesztési tervek között szerepel a vendégszobák kialakítása is. A vendégszobákat a múzeumi szakemberek (régészek, néprajzkutatók, restaurátorok stb.), illetve a magyarországi szlovének történelmét, néprajzát kutató hazai és anyaországi kutatók használnák. A padláson kialakított „hálózsákos” szállási lehetőség gyermek- és ifjúsági táborok megrendezésére kínál lehetőséget, amelyeken a hazai és anyaországi gyerekek közösen vehetnek részt. A környékbeli iskolák tanulói szlovén népismereti órákat is hallgathatnak ezen a kiállítóhelyen.

A felsőszölnöki Kühár Emlékház
(Szlovén Tájház)
egyháztörténeti,- néprajzi kiállítással
kedd, csütörtök és szombati napokon
12- 16 óráig várja a látogatókat.

Kapcsolattartó személy: Neubauer Zoltánné
Tel.:+36-30-6088-695
Tárlatvezetés: szlovén és magyar nyelven
Belépés: díjtalan
Cím: 9985 Felsőszölnök, Templom út 11.

Kühár Emlékház – Küharjeva spominska hiša

Régebbi híreink
Eseménynaptár
2014 április
H K SZE CS P SZO V
impresszum | jogi nyilatkozat